Augusztus végéig két nagy hitelminősítőnek is lesz lehetősége felülvizsgálni Magyarország besorolását, így esélyünk lehet egy újabb felminősítésre. A napokban ezzel kapcsolatban az MNB alelnöke úgy nyilatkozott, hogy szerinte már megérett rá Magyarország. Szokatlan a küszöbön álló döntésekkel kapcsolatban ennyire egyértelmű nyilatkozatot tenni, a jelek szerint a magyar hatóságok már nagyon várják a kedvező döntéseket.
Magyarország már megérett az újabb felminősítésre, amire akár már a jövő héten is sor kerülhet - nyilatkozta Nagy Márton, az MNB alelnöke az MTI-nek arra utalva, hogy idén még mind a három kiemelt hitelminősítő intézet felülvizsgálhatja a hazai adósságbesorolást. Az intézetek naptára szerint az S&P augusztus 17-re, a Fitch augusztus 31-re, míg a Moody's november 23-ra ütemezte a hazai adósságbesorolás idei utolsó felülvizsgálatát.
A jegybank nem kommentálja az árfolyam napi mozgását, mert azt a sokszereplős piac szabadon alakítja ki, de az árfolyamot, és annak megemelkedett volatilitását is figyelembe veszi az MNB, amikor az elsődleges céljára, az árstabilitásra koncentrálva döntéseket hoz - lényegében így foglalhatók össze azok az üzenetek, amelyeket ma Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke azonnali kérdésekre válaszolva mondott el az Országgyűlés plenáris ülésén.
A következő időszakban a versenyképesség javítására kell fektetni a hangsúlyt Magyarországon - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén napirend előtti felszólalásában szerdán Budapesten.
Egyszerre jöhet el a magyar gazdaság és a hazai bankszektor új aranykora, ha a kormány 4% feletti növekedési célja mellett az MNB hitelpiaci jövőképe is teljesül 2030-ra. Utóbbit a Portfolio áprilisi Hitelezés 2018 konferenciáján ismertette Nagy Márton alelnök, de még nem minden részletében elemeztük ki. Érdemes például elgondolkodni azon is, hogy fogja bírni ezt a tempót a magyar bankszektor, hiszen nem egyszerűen likviditási és tőkebőségre, de az utóbbi teljesítéséhez magas profitabilitásra, sőt példátlan tulajdonosi önmérsékletre (minimális osztalékra vagy sorozatos tőkebevonásra) is szüksége lenne.
A Portfolio múlt heti hitelezési konferenciája után újabb üzeneteket fogalmazott meg a Reutersnek adott ma délutáni interjúban Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miszerint az EKB szigorítása előtt az MNB sem valószínű, hogy kamatot emel, hiszen nincs oka aggódni az inflációs kilátások és a magyar ingatlanár boom miatt sem.
Hatalmon lévő politikusoktól már megszoktuk, hogy a lehető legfényesebb gazdasági jövőképet (best case scenario) adják el választóiknak valószínű forgatókönyvként. Meglepődve fogadtuk viszont, amikor az MNB alelnöke egy szakmai előadásban, a Portfolio szerdai konferenciáján festett fel egy hasonló aranykort a hitelezés és a bankszektor elé. Bár nagyon szurkolunk, hogy megvalósuljon a jövőkép, nem fogadnánk rá nagy tételben, sőt, némi kockázatot is látunk abban, ha a számokat a bankszektor zászlajára tűzik. Összeszedtük, hogy miért.
Meghökkentően magas növekedési számokat, egy nagyon látványos "konvergencia 2.0" jövőt vázolt a bankszektor elé mai előadásában az MNB alelnöke. A korábban az MNB által jónak tartott egyszámjegyű növekedés helyett a vállalati hitelállomány évi 10-15%-os és a lakossági hitelállomány évi 15%-os növekedését vázolta fel 2030-ig Nagy Márton. Szerinte ez is egészséges lesz, és nem kell félni túladósodottságtól, ha a háztartások minél szélesebb köre vesz fel hitelt, és a reálkonvergencia a bérekben is megvalósul.
A globalizáció újabb korszakában járunk, amelyben a laza monetáris politika fenntartása továbbra is indokolt Magyarországon, részben amiatt is, mert a fenntartható gazdasági felzárkózáson még dolgozni kell - többek között ezeket az üzeneteket hangsúlyozták a Lámfalussy Konferencia első négy előadásában a Magyar Nemzeti Bank vezetői.
Azt vállaltuk, hogy a hosszú hozamgörbe relatív pozícióját javítjuk, azaz a hazai hosszú hozamok és az eurózóna, valamint a régiós hozamok közötti kamatfelárat - országkockázati prémium - alacsonyra csökkentjük, majd itt tartjuk - mondta Nagy Márton, a Világgazdaságnak adott interjújában. Az MNB alelnöke ezzel megerősítette azt a múlt heti üzenetet, miszerint a jegybank nem küzd valamilyen fix hosszú lejáratú hozam fenntartásáért, hanem a nemzetközi hozamkörnyezet változását rugalmasan fogja fel. A piacon többen úgy gondolják, hogy ez a jegybanki magatartás változását jelenti a múlt év végi szigorúbb hozzálláshoz képest.
A közepes fejlettségű országok hosszú távú gazdaság- és társadalompolitikai célja a fejlett országok jövedelmi szintjének elérése. Az euró bevezetésének kérdését is ezen végső cél függvényében érdemes megvizsgálni. Az euróövezethez már csatlakozott országok tapasztalatai azt mutatják, hogy a maastrichti kritériumok teljesítése és az euró bevezetése önmagában nem jelent garanciát a konvergenciára. A nem megfelelő felkészültség mellett csatlakozó országokban a közös fizetőeszköz használata hozzájárult komoly sérülékenységi problémák felépüléséhez, ami több esetben tartós divergenciához is vezetett. A maastrichti kritériumok nem érték el céljukat. Az euró bevezetésének időzítését legalább három további dimenzió mentén fontos értékelni:
Növekedtek a lefelé mutató inflációs kockázatok - mondta Nagy Márton a Figyelő Top200 konferencián. Az MNB alelnöke szerint az inflácós várakozások erősen horgonyzottak Magyarországon, a környezet pedig hűtő: az eurózónában szeptemberben meglepeően alacsony volt az infláció.
2020-ig biztosan fennmarad a jelenlegi alapkamat, és 2019 elejéig a nulla közeli 3 havi BUBOR is - mondta a Nagy Márton MNB-alelnök a Figyelő TOP200 konferenciáján. Zolnai György, a Raiffeisen vezérigazgatója szerint a vállalati hitelpiac már a ciklus tetején jár, így nem kívánnak még nagyobb kockázatokat vállalni itt. Balog Ádám, az MKB vezérigazgatója a vállalatok tőkeerejének növelését és a digitalizációt is nagy kihívásnak nevezte.
Tartósan negatív (reál)kamatkörnyezetre rendezkedhet be a magyar gazdaság, ami történelmi lehetőség a gazdaság szereplői számára. Ezt vagy hitelfelvétellel, beruházással és lakásszerzéssel lehet kihasználni, vagy a meglévő hitelek fix kamatozásúra váltásával. Az MNB ez utóbbit is ösztönözni szeretné, ennek lehetőségeit vizsgálja - mondta a Portfolio mai Budapest Economic Forumán az MNB alelnöke.
A bevételekre lefelé, a költségekre felfelé mutató tényezők hatnak a magyar bankrendszerben, az elmúlt másfél év jövedelmezősége nem fenntartható - értettek egyet a bankvezérek az egri Közgazdász-vándorgyűlésen. A hitelezés visszaesésétől és a túlzott banki kockázatvállalástól egyelőre nem kell tartani, de egy esetleges kamatemelkedés negatív hatásaira fel kell készülniük a bankoknak. A fiókszám további csökkenésére és kontakt centerekké való átalakulására van kilátás.
A maastrichti feltételek elavultak, ezért a jegybank egy új, modern kritériumrendszert dolgozott ki, amely alapján meg lehet ítélni az ország euróérettségét- mondta Nagy Márton, az egri közgazdász vándorgyűlés szünetében. Az MNB alelnökének szavai szerint a feltételek csak hosszú felkészülés után teszik lehetővé az euróövezeti csatlakozást Magyarország számára.
A piac inflációs előrejelzései túlzottan nagyok - mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az egri közgazdasági vándorgyűlés szünetében. Nagy szerint a lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek, és erre a jegybank a nem konvencionális eszköztárával reagálhat.
Új konvergencia-kritériumokat kell felállítani a jelenlegi maastrichti szabályok mellett, mielőtt Magyarország csatlakozik az eurózónához - mondta szerdán egy lengyelországi eseményen a Reutersnek Nagy Márton, az MNB alelnöke.
2019-ig, vagy esetleg még tovább változatlan maradhat az irányadó kamat Magyarországon - mondta Nagy Márton a Reutersnek adott interjújában. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a lefelé mutató inflációs kockázatok erősödtek, a várakozások nagyon alacsony szinten horgonyzottak. A 3 hónapos betét további korlátozása "nem zárható ki". Nagy nem lát túlhevülésre utaló jeleket a lakáspiacon.
A bankok profitjának visszaesése lesz az MNB fogyasztóbarát lakáshitel koncepciójának a legfontosabb hatása; az első nagybank 2018-2019-ben tűnhet el a magyar piacról, a lakásárak emelkedése viszont csak 2020-2021-ben állhat meg - többek között ezt gondolta múlt keddi Hitelezés 2017 konfrenciánk hallgatóságának relatív többsége a közönségszavazáson, amelynek eredményeit az alábbiakban mutatjuk be.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
